Választás 2010 Kecskemét - II. rész

A most következő részben a kecskeméti politikai életet kialakulását, választási múltját mutatjuk be. Magyar Élet Pártja, FKGP - milyen szerep jutott nekik? Mióta számít Fidesz és jobboldali fellegvárnak a város? Milyen szerepe volt az MDF-nek és az MSZP-nek a város politikai történelmében? Megannyi kérdés, még több válasz a most következő írásunkban. Bács-Kiskun megyében 10 egyéni választókerület található, Kecskeméten kettő, - e két választási körzet rövid politikai krónikája következik tehát.

Történelmi múlt

Kecskemét már a dualizmus idején is két kerülettel rendelkezett, amelyeket többnyire az ellenzéki Függetlenségi Párt nyert meg, a Monarchia közös intézményeinek lebontásával és a Monarchián belüli nagyobb függetlenséggel kampányolva.

A két világháború között a városban az aktuális kormánypárt, a Bethlen István vezette Egységes Párt, illetve 1939-ben már Teleki Pál vezette Magyar Élet Pártja győzött a választásokon. Az egyetlen kivétel 1935 volt, amikor a legtöbb szavazatot a Független Kisgazdapárt (FKGP) kapta.

1945-ben a jobboldali erőket összegyűjtő FKGP 72% fölötti eredményt ért el. 1947 „kékcédulás” választásán a csalások ellenére a kommunista párt mindössze 11%-ot tudott felmutatni. Az első helyet a városban ezúttal is az FKGP szerezte meg 38%-kal, második helyen a jobboldali Demokrata Néppárt végzett 31%-kal.

Ezen eredményekből is jól látható, hogy Kecskemét lakossága a jobboldali, olykor „kurucos” és gyakran agrár érdeket is képviselő pártokat részesítette előnyben. Ez a tendencia a kommunista időszakot is felfedezhető.

1989 – Történelmi jelentőségű időközi választás

1989-ben a kecskeméti képviselő halála miatt időközi választást kellett kiírni. Egy 1983-as törvény már az 1985-ös parlamenti választásra kötelező többes jelölést írt elő. Ennek értelmében 1989 nyarán több ellenzéki jelölt is megmérette magát. A részvétel 50% alatt maradt, ezért pótválasztást kellett kiírni, amelyen már megvolt az érvényességhez szükséges 50%. A mandátumot az MDF színeiben induló középiskolai tanár, Debreczeni József nyerte el nagyarányú győzelmet aratva. Debreczeni a parlamentben csatlakozott más időközi választásokon mandátumot szerzett ellenzéki képviselőkhöz, és közösen frakciót alakítottak az utolsó állampárti parlamentben.

1990 – Az MDF éve

1990 tavaszán az MDF fölényes győzelmet aratott Kecskeméten mind a pártlistára, mind az egyéni jelöltekre adott szavazatokat tekintve. A 2. számú választókerületben ráadásul Debreczeni József már az első fordulóban győzött. Az őszi önkormányzati választást országosan már az ellenzékben lévő SZDSZ-Fidesz szövetség nyerte, Kecskeméten azonban kiegyenlített erőviszonyok voltak, az MDF és a jobboldali koalíció az országos átlag feletti eredményt ért el.

1994 – Szemben az MSZP diadalmentével

1994 az MSZP elsöprő győzelmét hozta az egyéni kerületekben, aminek köszönhetően egyedül többséget szerzett a parlamentben (209 hely). Kecskemétet azonban nem tudták bevenni a szocialisták. Az 1. számú körzetben az SZDSZ jelöltje győzött, a 2. számú körzetben pedig Zwack Péter a Liberális Polgári Szövetség – Vállalkozók Pártja elnöke szerzett mandátumot az SZDSZ, a Fidesz és az Agrárszövetség segítségével. A kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ koalíció módosította az önkormányzati választásról szóló törvényt. Lehetővé tették, hogy országgyűlési képviselők helyi politikai tisztségeket is betölthessenek egyidejűleg, általánossá tették a közvetlen polgármester választást, egyfordulósra módosították az önkormányzati választást, és megváltoztatták a 10 ezer fő feletti települések önkormányzati választási rendszerét is. Az önkormányzati választáson folytatódott az MSZP országos előretörése, Kecskeméten azonban egy független jelölt, Katona László győzött.

1998 – A Fidesz-korszak kezdete

1998-ban ismét kormányváltás történt Magyarországon, amihez Kecskemét is tevékenyen hozzájárult. A Fidesz listája kapta a legtöbb szavazatot, jelöltjei pedig nyertek mind a két körzetben. A 2. számú kerületben Horváth Zsoltnak az 1994-es győztes Zwack Péter mellett az 1980-as évek végén legendássá vált egykori szegedi országgyűlési képviselővel, Király Zoltánnal is meg kellett küzdenie a mandátumért, amit nagy fölénnyel szerzett meg. Az őszi önkormányzati választáson is Fidesz győzött. Szécsi Gábort, a párt jelöltjét polgármesterré választották és a Fideszé lett a legnagyobb létszámú frakció a közgyűlésben.

2002 – A Fidesz ismét győz, de csak Kecskeméten

A Fidesz elveszítette az országgyűlési választást, Kecskemét lakosainak többsége azonban nem támogatta a kormányváltást. Nyitray András és Horváth Zsolt ismét nyerte körzetét. Ősszel Szécsi Gábor újra győzött a polgármester választáson, a Fidesz pedig helyi szövetségeseivel megtartotta többségét a városi közgyűlésben.

2006 – A jobboldali fellegvár

A 2002-2006-os ciklusban szakadás történt a városi Fideszben, Szécsi Gábor és hívei az SZDSZ-be távoztak, és a baloldal helyi pártjai abban reménykedtek megtörik a városban tapasztalható jobboldali fölényt. Szécsi a 2. számú választókerületben elindult Horváth Zsolt ellen a parlamenti választáson. 2006. április 9-én kisebb meglepetés született. Mind a két kecskeméti körzetben a baloldal jelöltjei álltak az élen. A harmadik helyen álló MDF-es jelöltek pedig nem léptek vissza a Fidesz jelöltjei javára. Ennek ellenére a második fordulóban Nyitray András és Horváth Zsolt is megfordította az állást körzetében. A polgármesteri szék az MSZP-SZDSZ koalíció támogatásával induló Szécsi Gábor és az új Fidesz jelölt, Zombor Gábor között dőlt el. Zombor Gábor győzelme mellett a Fidesz megtartotta többségét a városi közgyűlésben, így 2006-ban a Fidesz megtartotta, sőt az önkormányzati választás eredménye alapján még erősítette is pozíciót a városban.

A következő részekben az 1. számú választókerülettel foglalkozunk részletesebben, néhány érdekesebb régi választás mellett bemutatásra kerülnek a 2010-es jelöltek, és a várható erőviszonyok becslésére is óvatos kísérletet teszünk.

Hajdú András cikksorozata